Szolgáltatásnyújtás és cégalapítás lehetöségei Németországban

Magyarországnak a EU-hoz való csatlakozását követöen egyre több vállalat illetve egyéni vállalkozó érdeklödik a németországi munkalehetöségek és a vállalatalapítással összefüggö kérdések iránt.

Ez az öszzeállítás egyfajta rövid iránymutatást kíván adni arra vonatkozóan, hogy magyar vállalkozók milyen feltétellel kínálhatják szolgáltatásaikat Németországban és hogyan milyen formában van lehetöség vállalat illetöleg leányvállalat alapítására.

2004 május 1-vel gyökeres változás következett be a szolgáltatások szabad áramlása vonatkozásában a régi és az új EU tagországok között. Ez alól csak az építöipari és a kapcsolódó iparágak, a belsö építészeti valamint ipari takarítás képez kivételt. A korlátozás idötartama 7 év. Egyéb területen lehetöség van a szolgáltatást nyújtó magyar vállalatoknak vagy vállalkozóknak ( nem mint munkavállaló) németországi megrendelések elvégzésére.

A fenti korlátozás legális kiküszöbölése végett célszerü vállalkozás alapítása Németországban. Midez történhet egyéni vállalkozói vagy társasági formában. A már meglévö magyar vállalkozások pedig üzleti tevékenységük németországi folytatására  leányvállalatot, önálló telephelyet vagy önállósággal nem rendelkezö üzemi telephelyet alapíthatnak.

A jogi forma megválasztása elsősorban az érdekeltek számától, a vállalkozás nagyságától (egy vagy több vállalalkozó) és adott esetben a finanszírozás módjától valamint a felelősség jellegétől és mértékétől függhet. A helyes forma megválasztása édekében célszerü személyre szabott jogi tanács beszerzése.

1. Egyéni vállalkozás

A legegyszerübb vállalkozási forma az egyéni vállalkozás. Ez a forma elsösorban a kis vállalkozásokra alkalmas.

A magyar egyéni vállalkozók ipari vagy üzleti tevékenység üzése céljából telephelyük vagy bejelentett tartózkodási helyük szerinti német önkormányzati hivatalnál (Gewerbeamt oder Ordnungsamt) a tevékenység bejelentésére és regiszrálására kötelesek. A bejegyzéshez bizonyos esetekben az üzleti tevékenység jellegétöl függöen a kisipari kamara (Handwerkskammer) engedélye szükséges. Ennek ellenére egy sor olyan kisipari tevékenység adott, ami nem engedélyköteles. Igy például a kisipari kamara engedélye nélkül üzhetö mesterségek: könyvkötö, csempézö, parkettázó, nyomdász, férfi és nöi szabó, fényképész, belsö épülettakarítás, hangszerkészítö, aranymüves, kerámikus, rolókészítö, órás .... stb. (a lista nem teljes!).

Azonban az engedélyköteles mesterségek vonatkozásában is van lehetöség a kisipari kamaránál történö bejegyzésre, ha a magyar mestervizsgát a német hatóságok egyenértéküként elfogadják. A feltételeket a Német Szövetségi Gazdasági Minisztérium egy rendelettel szabályozza. Tekintettel a szolgáltatás EU-n belüli szabad áramlására az EU-állampolgárokra a kisipari törvény kivételteles elbánást ír elö, melynek értelmében az engedélyt abban az esetben megadják, ha a kisiparos Magyarországon legalább 6 évig vállalkozóként ipart üzött.

A magyar vállalkozóknak továbbra is sükségük van tartózkodási engedély beszerzésére, ezt azonban minden nehézség nélkül megadják a német hatóságok. Az üzleti tevékenység regisztrálásának további feltétele, hogy az iparüzö valamilyen Németországban bejelentett lakcímmel rendelkezzen.

Az utóbbi idöben lényegesen megszaporodott az új EU-tagállamokból jövö egyéni vállalkozók száma, akik föleg a kisipari kamara engedélye nélkül üzhetö ipari tevékenységeket folytatják (pl.: csempézö, parkettázó és takarítói tevékenység).

Az egyéni vállalkozók a jövedelmük után Németországban fizetnek jövedelemadót és iparüzési adót. Az iparüzési adó levonható az jövedelemadó alapját képezö nyereségböl. Társadalombiztosítási járadékot maguk után azonban nem minden esetben kell fizetni, ez függvénye annak, hogy milyen formában történik meg az iparkamarai bejelentés. A kisipari kamara tájékoztatása szerint ez akkor lehetséges, ha az ipart az önálló vállalkozó mint “vállalat” üzi. Ez a forma bizonyára vonzóvá teheti az egyéni vállalkozást Németországban.

2. Magyar vállalkozások bövítése Németországban

Ahhogyan a fentiekben említésre került a már meglévö vállalkozások (akár egyéni akár társasági formában müködek) tevékenységüket más EU-tagállamban a következö szervezeti formákban bövíthetik: leányvállalat, önálló telephely vagy önállósággal nem rendelkezö üzemi telephely.

a) Leányvállalat

A leányvállalat az anyavállalattól szervezetileg elkülönült jogi önállósággal rendelkezö vállalkozás. Leányvállalat alapítás minden törvényileg szabályozott társasági formában    ( polgárjogi társaság, BGB Gesellschaft; betéti társaság, Kommanditistgesellschaft, közkereseti társaság., offene Handelsgesellschaft; korlátolt felelöségú társaság, Gesellschaft mit beschränkter Haftung;részvénytársaság, Aktiensgesellscaft) lehetséges. A leányvállalat alapítására és müködésére a német törvények vonatkoznak, melytöl nem lehet eltérni.

A leányvállalat üzleti tevékenységének folytatásához szükséges a telephely szerinti önkormányzati hivatalnál (Gewerbeamt oder Ordnungsamt) történö bejelentés. Az önálló leányvállalatot továbbá regisztráltatni kell a cégbíróságnál, ami közjegyzön keresztül történik. Ha a leányvállalat kisipari engedélyhez kötött üzleti tevékenységet kíván felvenni, úgy ehhez a kisipari kamara engedélye is szükséges.

b) Önálló telephely (Zweigniederlassung)

Az önálló telephely az alapító vállalkozástól mind jogilag mind szervezetileg függö egység. Az alapító vállalatra vonatkozó ország társasági törvénye érvényes az önálló telephelyre is. Igy ha magyar vállalat alapít önálló telephelyet Németországban úgy a telephelyre a magyar társasági törvény az irányadó. A bejegyzésre és az üzleti tevékenység felvételére pedig a német eljárasi törvények érvényesek.

Az önálló telephely az alapító vállalat telephelyétöl térbelileg elkülönült szervezeti egység, amely képes önálló ügyvitelre. Az önálló telephelynek a fö telephelytöl való függö viszonya mellett mégis egyfajta önállósággal kell rendelkeznie, ami az elkülönült ügyvezetésben, külön könyvvitelben és könyvitelileg külön vagyonban nyilvánul meg. A telephely jogosult továbbá saját nevében történö számlakiadásra is.

Ez a telephely azonban mégsem önálló vállalkozás, hanem része az egész vállalatnak. A telephely vezetöje képviseli a szervezeti egységet harmadik személlyel szemben. A kötelezettségekért azonban a telephelyet alapító jogi vagy természetes személy felel.

Az önálló telephely müködéséhez szükséges a tevékenység bejelentése és regisztrálása az önkormányzati hivatalnál (Gewerbeamt), valamint ennek a cégbírósági bejegyzése. A telephely jövedelme után Németországban kell adót fizetni, melyet Magyarországon a fö vállalkozás által fizetendö adóba beleszámolnak. Részleteket a magyar-német kettös adózás elkerüléséröl szóló egyezmény szabályozza.

c) Önállósággal nem rendelkezö üzemi telephely (Betriebstätte oder unselbständige Zweigstelle)

Ez a szervezeti forma már a nevében rejti, hogy az üzemi telephelynek semmilyen önállósága nincs és mindennemü könyvvezetés vagy számlázás a vállalkozás fö telephelyén illetöleg ennek nevében történik. Az üzemi telephely vezetöje nem rendelkezik lényeges döntési hatalommal és önálló képviseletre sem jogosult.

Ellentétben az önálló telephellyel az üzemi telephelyet nem kell a cégbiróságnál bejegyeztetni, hanem elégséges egy regisztrálás az önkormányzati hivatalnál (Gewerbeamt).

Adót ebben az esetben is Németországban kell a telephely esetleges nyeresége után fizetni, amely úgyszintén Magyarországon beszámításra kerül.

Ezen összeállítás írója azonban minden kedves érdeklödö számára  szívesen áll rendelkezésre.

Elérhetöségek: